BekesMegye_Tortenelem_1_GyulaiVar_800x450

Békés megye történelme

A honfoglalás után a Körösök alföldi tájegysége mellett a Gyula törzs telepedett le, és nomád állattenyésztéssel foglalkozott. A Szent István király uralkodásakor kialakuló feudális államszerkezet megszilárdulása itt néhány évtizedes késéssel ment végbe. 1046-ban a békési földvár volt a gyújtópontja a Vata-féle pogánylázadásnak.

A jelenlegi Békés megye területét – legalábbis egyházi értelemben – a csanádi és a váradi, valamint kisebb részben az egri püspökség fogta át. Bár a XIII. századra viszonylag sűrű, több száz faluból álló településszerkezete volt Békésnek, de az addigi, mintegy két évszázados fejlődést csaknem a földdel tette egyenlővé 1241-ben a tatárjárás, melynek nyomán egész térségek néptelenedtek el. A középkor a jobbágyviszonyok kiterjedésével és az uradalmak kialakulásával az agrártermelés bővülésének volt az időszaka. A XV. század elején épült fel a gyulai vár, Európa egyetlen épen maradt gótikus téglavára. A XV. század utolsó harmadában a megyeszékhelyi címet is elnyerte Gyula, amelynek várát 1566-ban vette be a török. A másfél évszázados török hódítás még nagyobb pusztítással járt, mint a tatárjárás, szinte az egész térség elnéptelenedett. A Rákóczi szabadságharc után megindult a spontán be- és visszatelepülés: magyarok, szlovákok, románok, szerbek érkeztek a területre. A nagyobb ütemű újranépesítés kezdeményezője Harruckern János György volt, aki katonai élelmezési biztosként szerzett érdemeiért és az udvarnak nyújtott kölcsönök fejében kapta meg Békés megye legnagyobb részét. Szervezett formában szlovákokat, németeket, magyarokat telepített le a megyében.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc mély nyomot hagyott Békés megyében, annak ellenére, hogy komoly harci cselekmények nem érintették ezt a térséget. Ugyanakkor a tizenhárom aradi vértanú tábornok közül kilencet Gyuláról szállítottak a ma „magyar Golgotaként” tisztelt vesztőhelyre.

A Kiegyezés után – az ország más megyéihez hasonlóan – jelentős fejlődésnek lehetünk szemtanúi Békésben. Állami költségvetésből valósultak meg a nagy infrastrukturális beruházások (gátépítés, folyamszabályozás, vasút- és útépítés), de kiépült az oktatási és egészségügyi hálózat is. A gazdaság legmeghatározóbb része a mezőgazdaság és az erre épült élelmiszeripar volt, amelynek súlya ma is komoly. Az első világháborút lezáró Trianoni békeszerződés területi rendelkezései rendkívül hátrányos helyzetbe hozták Békés megyét, közvetlen felvevőpiacaitól fosztották meg, és elvágták a gazdasági együttműködés számtalan lehetőségétől.

Békés megye mai területe az 1950-ben végrehajtott átszervezéssel alakult ki, amikor kijelölték új székhelyét, a térség vasúti csomópontjául, ipari és kereskedelmi központjául szolgáló Békéscsabát.

A rendszerváltozást követően és Magyarország európai uniós csatlakozása után Békés megye legfontosabb gazdasági feladata, hogy felzárkózzon az ország és az Európai Unió fejlettebb térségeihez és kapcsolatot építsen ki a szomszédos romániai megyékkel. Ehhez elengedhetetlen a jó közlekedési megközelítés biztosítása. Ennek érdekében brüsszeli forrásból folyik a Békés megyét is átszelő Budapest–Bukarest európai vasúti fővonal (korridor) korszerűsítése, fontos cél az M44-es gyorsforgalmi út kiépítése. Mindezek mellett elindult a Békéscsaba-Gyula közötti repülőtér fejlesztése is.