Sík Ferenc munkásságát bemutató, hiánypótló kiadványt készített Békés Vármegye Önkormányzata
Szeptember 30-án hétfőn, a Művész Kávéházban tartott sajtótájékoztatón mutatta be Békés Vármegye Önkormányzata a „Mindent lehet!” – szemelvények Sík Ferenc rendezői munkásságából című kiadványt.
Zalai Mihály, vármegyei elnök a kiadvány elkészítésével kapcsolatban arról beszélt, hogy egy pályázat nyújtott lehetőséget Sík Ferenc munkásságának bemutatására. Részletezte, hogy ugyan fizikai formában nem jelenik meg a mű, ám online az önkormányzat weboldalán mindenki számára hozzáférhető és letölthető.
– A kiadvány Sík Ferenc munkásságát mutatja be, kiemel olyan elemeket, amelyek megrajzolják az ő pályaívét. Egy olyan emberről beszélünk, aki 1931-ben Békéscsabán született, itt nevelkedett és innen indult a néptáncosi pályája. Később, 1973-tól 1994-ig a Gyulai Várszínház művészeti vezetője volt. Ezalatt a két évtized alatt meghatározta az ő személye a várszínház arculatát, illetve munkássága kihatott az egész Kárpát-medencére, hiszen a magyar drámairodalomra is komoly hatást gyakorolt. Gyulát, Békés vármegyét ilyen szempontból a magyar színházi világ fontos központjává tette. Szeretnék köszönetet mondani a kötet szerzőinek, Baranyainé Imre Juliannának és Dancs Lászlónak, illetve a szerkesztőnek Baranyainé Imre Juliannának, az A-Team Reklámügynökségnek, akik megtervezték a kötetet. Köszönöm Sík Verának, Sík Ferenc özvegyének, hogy a családi fotóalbumot benne, sok száz képet rendelkezésünkre bocsájtott. Köszönet a gyulai és az orosházi könyvtárak kollektívájának, a kutató munkában nyújtott segítségükért. Köszönjük a támogatást a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak Békéscsaba és Pécs Megyei Jogú Városoknak, illetve Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzatának – hangsúlyozta az elnök.
A 106 oldalas kiadvány szerkesztője, Baranyainé Imre Julianna kiemelte: a kiadvány vezérfonala az volt, hogy minél több értéket mutassanak fel, amit Sík Ferenc életében teremtett, elsősorban a magyar dráma ügyéért vállalt kitartó és elhivatott munkáját.
– Meggyőződésünk, hogy a magyar kulturális élet egyik meghatározó alakja volt, akinek életműve, emléke méltánytalanul kevés figyelmet kap napjainkban. Minden érdekelte, egyszerre vonzották az újszerű dolgok és a hagyományok, bízott a fiatalok tehetségében és tisztelte az idősebbekét. Táncosnak indult, a hagyomány értékeinek felismerése minden bizonnyal itt alakult ki benne, mint ahogy a színpadi mozgás, a látvány jelentősége is ebben az időszakban vált a vérévé. Kalandos út vezetett a rendezői pálya felé. Harminckét évesen kapta meg a diplomáját, az első két éve Egerben olyan jól sikerült, hogy a vidéki színjátszás fellegvárának számító Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződtették. Első éveiben operetteket rendezett, természetesen ezt is másként, mint addig. A színpadi mozgás olyan új elemeit használta, hogy volt, aki egyenesen a magyar operett megújítójának nevezte. Pécsi rendezőként egyik első tevékenysége a mohácsi busójárás, fesztivál jellegűvé történő szervezése volt, majd az ország első gyermekszínházában rendezett kiváló előadásokat. Az elkövetkező években a magyar dráma került érdeklődése középpontjába. Elkötelezettje lett a magyar darabok bemutatásának. Ezt a tevékenységét terjesztette ki a határon túli szerzők és a határon túli kultúra felkarolásával a Gyulai Várszínház művészeti vezetőjeként. A Nemzeti Színház volt karrierje csúcspontja, az Advent a Hargitán megrendezése a magyar színháztörténet kitörölhetetlen eseménye. Jónéhány olyan történés, melyek közül egyetlen is belépőt jelent a magyar kultúra történetének aranykönyvébe – hangsúlyozta a kiadvány szerkesztője.
Baranyainé Imre Julianna arra is kitért, hogy Sík Ferenc életútját végigtekintve meglepővé válik, hogy valódi barátain és tisztelőin kívül milyen kevesen gondolnak rá a visszatekintés pillanataiban, ezt a hiányérzetet kívánták csillapítani a kiadvány létrehozásával.
– Milyen elvek mentén kutakodtunk? Sík Ferenc aktív művészi pályája 1965-ben kezdődött, ez elég távoli ahhoz, hogy visszaemlékezésekre lehessen hagyatkozni. Sőt, a pályája vége, 1994 -’95 is elég messze van már ahhoz, hogy hiteles emlékeket találjunk, így a nyomtatott sajtóban való kutakodás maradt, illetve más nyomtatott kiadványok felkutatása. Igyekeztünk a tényekre szorítkozni, nem vonni le következtetéseket. Az újságcikkekből szépen kirajzolódik szakmai előremenetelének íve, rendezéseinek fogadtatása, munkásságának célja. Nagyon sok interjút igyekeztünk megtalálni, ezek a leghitelesebbek abban a tekintetben, hogy mi is volt a művészi hitvallása, egy-egy rendezése kapcsán az elképzelése. Sík Ferenc rendezői tevékenységének egyik legfontosabb célja így fogalmazható meg: a gyengébb kortárs darabokat is elő kell adni, a rendezéssel kicsit feljavítva, nézhetővé téve, mert a szerző csak akkor kap motivációt új darab megírásához, ha előadják, amit írt. S ha folyamatosan születnek kortárs színművek, azok között lesznek nagyon jók is. A kiadvány tartalmazza rendezéseinek listáját – a teljesség igénye nélkül, valamint azt is összegyűjtöttük, milyen utóélete volt, hogyan ápoljuk emlékét napjainkig. Mint ismert, a Békéscsabai Jókai Színház kamaraterme viseli a nevét és a bejáratnál fejszobra fogadja a látogatót – emelte ki Baranyainé Imre Julianna.
A kiadvány és az ahhoz kapcsolódó korabeli cikkek, fényképekkel együtt digitálisan tekinthető meg és tölthető le a www.bekesmegye.hu oldalon a „Mindent lehet!” – szemelvények Sík Ferenc rendezői munkásságából elnevezésű bannerra kattintva, illetve az alábbi linken:
